Goethe, Johann Wolfgang von: Nektárcsöppek (Die Nektartropfen in Hungarian)

Portre of Goethe, Johann Wolfgang von

Die Nektartropfen (German)

Als Minerva, jenen Liebling,

Den Prometheus, zu begünst'gen,

Eine volle Nektarschale

Von dem Himmel niederbrachte,

Seine Menschen zu beglücken

Und den Trieb zu holden Künsten

Ihrem Busen einzuflößen,

Eilte sie mit schnellen Füßen,

Daß sie Jupiter nicht sähe;

Und die goldne Schale schwankte,

Und es fielen wenig Tropfen

Auf den grünen Boden nieder.

 

Emsig waren drauf die Bienen

Hinterher und saugten fleißig;

Kam der Schmetterling geschäftig,

Auch ein Tröpfchen zu erhaschen;

Selbst die ungestalte Spinne

Kroch herbei und sog gewaltig.

 

Glücklich haben sie gekostet,

Sie und andre zarte Tierchen!

Denn sie teilen mit dem Menschen

Nun das schönste Glück, die Kunst.



Uploaded byKoosán Ildikó
Source of the quotationhttp://www.textlog.de/18596.html

Nektárcsöppek (Hungarian)

Hogy Minerva kedvenczének,

Promethéusnak örömére

Egy nektárral tele csészét

Hozott neki az egekből,

Embereit boldogítni

És a szépséges művészet

Ösztönét fölkeltni bennök:

Nagyon sietett az utján,

Nehogy Jupiter meglássa, -

S ingott az edény kezében

És a nektár néhány csöppje

A zöldellő földre hullott.

 

Nosza neki a kis méhe,

Jött és nagy serényen szürcsölt,

Jött a pillangó csapongva,

Hogy egy-egy csepp jusson néki,

Még a pók is, az esetlen

Oda mászott s szíva szívta.

 

Szerencsére torkoskodtak

Ők és más kis állatocskák,

Mert osztják velünk a legfőbb

Üdvöt: a Művészetet.



Uploaded byBenő Eszter
Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

minimap