Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára

Portre of Ady Endre

Emlékezés egy nyár-éjszakára (Hungarian)

Az Égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomoru Földre,
Legalább száz ifjú bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt,
Kigyúladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt,
Jó kutyánk, Burkus, elveszett
S Mári szolgálónk, a néma,
Hirtelen hars nótákat dalolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember
S a kényes rabló is rabolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyúság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsülyesztő
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.

1918



Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

Memory Of A Summer Night (English)

An angry angel hurled from the heavenly height
Drumroll alarms onto the sombre earth,
Hundreds of stars burnt out their light,
Hundreds of young brains were overturned,
Hundreds of veils were torn, defiled:
It was a curious,
Curious summer night.
Our old beehives burst into flame,
Our loveliest filly broke her leg,
I dreamt that the dead came back to light.
Our faithful dog, Burkus, disappeared,
Our good servant Meg, mute all these years,
Shrilled sudden chants of a savage rite:
It was a curious,
Curious summer night.
The worthless were swaggering bravely,
Fancy robbers went out to rob,
And true-hearted men had to hide:
It was a curious,
Curious summer night.
We gathered that man was imperfect,
Tight-fisted when sharing his love,
But still, it just couldn't be right,
The live and the dead on the turning wheel:
Has man ever been a punier mite,
And the Moon in a more mocking mood
Than on that terrible night?
It was a curious,
Curious summer night.
And horror leaned over the spirits
with malevolent, gloating delight:
The secrets of every forefather
Dwelt deep in the souls of the sons.
And Thought, the proud servant of Man,
Inebriated, went out to lead
His blood-shedding, dreadful Wedding Feast.
That lad was lowly, lame, contrite:
It was a curious,
Curious summer night.
I know I believed that on that night
Some neglected God would soon alight
To take me and deliver me to death,
But I am still alive, though different,
Transfigured by that shattering event,
And as I am waiting for a God,
I remember that terror-haunted,
Devastating, world-burying night:
It was a curious,
Curious summer night.