Fekete Vince: Ahol hiába

Portre of Fekete Vince

Ahol hiába (Hungarian)

Előbb csak a levelek ritkulnak meg, csak
Egy-egy levél között lesznek nagyobb és
Nagyobb szünetek, előbb csak a levelek,
Majd az üzenetek is kimaradnak fokozatosan,
Miután elmaradnak a mindennapi beszélgetések,
Aztán a távolsággal együtt, a több óra
Eltéréssel együtt összezavarodik minden,
Hogy mikor volt nappal és mikor éjszaka,
S mikor érhették volna utol egymást a térben...
 
A napok jönnek-mennek, elszaladnak,
Aztán a hetek, hónapok is, az elején még
Oly nagyon várt találkák, az oly nagy
Körültekintést, egyeztetést kívánó, ilyen-
Olyan időközönkénti találkozások is elmaradnak
A nagyon-nagyon messziről egymás felé tartók
Között hol ezért, hol azért, aztán már az
Emlékek is kezdenek lassacskán megfakulni,
Elmosódni kezd a vállak íve, az arc képe, a
Mosoly, elsuhan a hang az ájerben valahová...
 
Hosszú hónapok múlva  tudja csak meg, hogy
Az élet egyre mélyebb nagyvilági erdejénben,
A világ egy másik, végtelenen túli felében
Hogyan is és miként is volt, van, hogy éppen
Mit csinált, merre járt, mivel töltötte idejét
Az utóbbi egy-két-három hétben, hónapban,
S ha változott, hát mi volt, ami azóta nagyon
Jelentősen a most mát külön életében, csak egy-
Egy ritka levélből, egy-egy sebet feltépő, kósza
Esemesből, aprócska, finom jelzésból csupán...



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationa szerző

minimap